Az online közösségi oldalak rohamos terjedése és egyre növekvő népszerűsége újra és újra előtérbe helyezi az adatvédelem jogi kérdéseit, ahogy erre már az előző bejegyzésemben is igyekeztem rávilágítani. A témában korábban megjelent cikkek, hírek, tájékoztatók ellenére sokan még ma sem mérlegelik kellően személyes adataik értékét. Érdemes egy különleges, ám egyre gyakoribb használat szempontjából is megvizsgálni ezeket az oldalakat. Vannak ugyanis olyan emberek, akik nem rossz szándékkal, hanem inkább szakmai kíváncsiságból tekintik meg adatlapunkat a közösségi oldalakon. Egyre gyakoribb, hogy a munkaadók az új munkatársak kiválasztásánál felhasználják a közösségi oldalakat is, hogy pontosabb képet kaphassanak az egyes jelentkezőkről. Bár az ilyen jellegű betekintés Magyarországon legális, többségében mégis aggályos, hiszen a közösségi oldalak elsősorban a magánszemélyek kapcsolattartására jöttek létre, tehát más célt szolgálnak. Néhány EU-tagállamban – például Finnországban vagy Németországban – már törvény tiltja, hogy a munkáltató olyan információk beszerzésére használja fel a közösségi portálon található adatlapunkat, amelyet jogszerűen a felvételi beszélgetés során meg sem kérdezhetne (például vallási meggyőződésre, családtervezésre vagy akár terhességre vonatkozóan) és amelyek alkalmasak lehetnek a jelentkező jogellenes, hátrányos megkülönböztetésére. A jogkövető magatartás azonban szinte kikényszeríthetetlen.

Könnyen hátrányba kerülhetünk a többi jelentkezővel szemben akkor is, ha olyan adatokat – vagy képeket – osztunk meg a szélesebb közösséggel, amit szerencsésebb lenne inkább csak a legközelebbi barátainknak tartogatni. Egy-egy emlékezetes este, vagy különleges élmény talán szöges ellentétben áll azzal a képpel, amit magunkról a vállalatnál vagy a közéletben sugallni szeretnénk.

Az Adatvédelmi törvény értelmében ugyan mindenkit megillet a személyes adatok védelme: személyes adathoz kívülálló csak a jogszabályi kereteken belül juthat hozzá, azonban továbbra is aggályos, hogy ezek az adatvédelmi követelmények mennyire érvényesülnek az úgynevezett közösségi oldalakon. Megoldás lehet az is, ha a felhasználók különböző profilokat hoznak létre egyrészt a barátok, másrészt a munkahely, illetve a közélet számára, vagy ahol alkalmazható, ott kihasználják az ismerősök csoportokba sorolásának lehetőségét, és ezáltal szabályozzák a megosztott tartalmakat. Azonban ennél is fontosabb, hogy áttanulmányozzák és használják is az adott oldal adatvédelmi szolgáltatásait; például állítsák be, hogy az egyes adatokhoz ki férhet hozzá a site-okon.

Folytatás: http://cegjog.blog.vg.hu/2011/11/04/a-kozossegi-oldalak-a-hr-celok-tukreben/