Sokan nem is gondolják, hogy milyen értékesek a személyes adataik az úgynevezett közösségi oldalakon, ezért mindenféle korlátozás nélkül, gyanútlanul – néha inkább óvatlanul – teszik közzé például az érdeklődési körüket érintő adatokat, vagy akár a nyári szabadságon készített fényképeiket.

Ezek az adatok jóhiszemű felhasználás esetén is komoly értéket képviselnek, hiszen például a Facebook vagy más közösségi oldalak a különböző keresőkhöz hasonlóan gyakran használnak „személyre szabott“ reklámokat.

Ma már olyan mértékű reklámáradat vesz körbe minket, hogy a legtöbbre nem is figyelünk oda. Ha egy-egy hirdetés mégis felkelti az érdeklődésünket, annak az lehet az oka, hogy azok a bizonyos reklámok egybevágnak az érdeklődésünkkel. Ez persze korántsem véletlen: például a Facebookon hirdető cégek már a regisztráció során megadhatják kívánt célcsoportjuk adatait (lakóhely, életkor, végzettség, érdeklődési kör, stb.), a Facebook pedig az ennek megfelelő felhasználók adatlapján jelenteti meg ezeket a reklámokat, miközben a Felhasználói szabályzat biztosítja, hogy a személyes adatokat nem adják tovább automatikusan a hirdetőknek.

Sajnos az utóbbi időben azoknak a kétes cégeknek is megnövekedett a száma, amelyek továbbértékesítési céllal gyűjtenek személyes adatokat. Ezek az „adathalász“ cégek gyakran hoznak létre például hamis Facebook-profilt, amelynek segítségével hozzájuthatnak a felhasználók bizonyos adataihoz. Egy ügyes kis program könnyedén összegyűjti a felhasználó nevét, e-mail címét és érdeklődési körét, amit aztán a cég rendszerezhet, kiértékelhet és értékesíthet is természetesen az illető tudta és beleegyezése nélkül.

Ez a fajta „adathalászat“ csak egy a rengeteg adatvédelmi probléma közül. Az Adatvédelmi törvény szerint ugyan mindenkit megillet a magánélet és a személyes adatok védelme: személyes adathoz kívülálló csak jóhiszeműen és jogszerűen, csak meghatározott, egyértelmű és törvényes célból juthat hozzá, azonban aggályos, hogy ezek az adatvédelmi alapelvek mennyire érvényesülnek az úgynevezett közösségei oldalakon.

Mivel jelenleg jogi eszközökkel szinte lehetetlen megakadályozni a közzétett személyes adatok nyilvánosságra kerülését, minden felhasználónak gondosan mérlegelnie kell, hogy mit tesz közzé magáról a közösségi médiában, ugyanis minden, amit nyilvánosságra hoz, nagyon gyorsan illetéktelen kezekbe kerülhet.

 

 

Folytatás: http://cegjog.blog.vg.hu/2011/09/12/a-szemelyes-adatok-komoly-erteket-kepviselnek/