Május 1-től a magyar állampolgárok számára teljessé vált a munkavállalás szabadsága az Európai Unióban. A 2004-ben csatlakozó kelet-közép-európai országok munkavállalóira vonatkozó korlátozások az azokat legtovább fenntartó két országban, Ausztriában és Németországban is megszűntek.
Szakértők szerint nem várható komoly roham a két tagállamba, a valóban mobilis munkavállalók ugyanis az eddigi adminisztratív akadályok mellett is elhelyezkedhettek. Az osztrák törvényhozók ennek ellenére szigorúan ellenőrizni fogják, hogy a kelet-közép-európai munkavállalókat ne alkalmazhassák az osztrák előírásoknál alacsonyabb bérért. Ez a magyar vállalkozásokat akár hátrányosan is érintheti, mivel egyes cégeknél a magyar bérszínvonal felhajtásához vezethet.
A május elsején hatályba lépő “Bér és szociális dömping elleni küzdelemről szóló törvény” lényegesen szigorítja az ellenőrzést, és a határokon átnyúló béreket is szabályozza. Előírja például, hogy az Ausztriában foglalkoztatott vagy akár kiküldetés keretében Ausztriában dolgozó munkavállaló foglalkoztatójának a dolgozó díjazását igazoló német nyelvű dokumentumokat a munkavállaló tényleges munkavégzési helyén kell tárolnia és a hatóság kérésére bemutatnia. Ha ezt elmulasztja, vagy ha a munkavállalónak az osztrák előírásoknál alacsonyabb bért fizet, nagy összegű bírságra számíthat.
Nyilvánvaló, hogy ez a szabály súlyos adminisztrációs terhet ró az Ausztriában szolgáltatást nyújtó, vagy osztrák partnercégekkel együttműködő magyar vállalkozásokra. Ehhez további anyagi teherként a kiküldetésen lévő munkavállalóik osztrák színvonalú bérezése is hozzá jön. Mindennek köszönhetően pedig az is előfordulhat, hogy az osztrák munkaerőpiac megnyitása az osztrák bérek lenyomása helyett az érintett cégeknél a magyar bérszínvonal felhajtásához vezet.












Mexvel Könyvelő Iroda a facebook-on