Az új csődtörvénynek Czibor Zsolt, a Coface vezető jogásza szerint garantálnia kéne, hogy Magyarországon is biztonságosabb legyen a cégek együttműködése, beleértve a hitelezést, a beszállítást is. A törvény szigorításával el kellene érni, hogy az adós ne az utolsó pillanatban értesítse a hitelezőt a problémákról. Ma ugyanis többnyire macska-egér harc folyik e két partner között. Pedig, ha az együttműködési folyamatban mindvégig partnerként tudnának kommunikálni, akkor az adósnak nem feltétlenül kellene eljutnia a csődvédelemig, végső esetben pedig már menetközben lehetne csődvédelemért folyamodni. Ehhez szemléletváltásra lenne szükség. A csődtörvény legfontosabb feladata tehát az lenne, hogy szorosabb együttműködést kényszerítsen ki az adós és a hitelezője között. Ma a hitelező ugyanis csak az éves mérlegből tud tájékozódni a partner cég helyzetéről, ez azonban messze nem védi őt.

 Hiába sikerül például a rendelkezésre álló kilencven nap alatt elkészíteni a csődgondnokkal közösen a reorganizációs tervet, s azt elfogadni, akár nem, a kisebb hitelezők, köztük a beszállítók, mindenképpen bajba kerülhetnek - mutat rá dr. Czibor Zsolt a Coface Hungary vezető jogásza. Szerinte ugyanis a csődvédelem során elsőként a bankok és az adóhatóság jut pénzhez, s csak utánuk jönnek a sorban az egyéb hitelezők.  Ráadásul a jelenlegi szabályok nem védik kellőképpen a kisebb hitelezőket, ugyanis a nagyoknak nem áll feltétlenül érdekükben elfogadni a reorganizációs tervet. Ők attól függetlenül megkapják a pénzüket, hogy van-e fedezetük vagy sem.

Folytatás
hvg.hu