A feketefoglalkoztatásban élen járó szektorokat új, kedvezményes adókulccsal terelné a legális gazdaság irányába a következő kormány – nyilatkozta az fn.hu-nak Matolcsy György. A kijelölt nemzetgazdasági miniszter beszélt a devizahitelesek megsegítéséről, az előttünk álló, megrázó erejű világgazdasági válságról, és megdicsérte Erős Jánost, aki szerinte jó bankár.

Mikor alakul meg az új kormány?

Úgy tudom, hogy május 28-án teszi le a miniszterelnök az esküt a Parlamentben, és vele együtt tesznek esküt a kormány tagja is.

Már aznap el is kezdik hivatalosan a munkát?

Így van. Volt arról szó, hogy a miniszterelnök előbb teszi le az esküt, és a 8 miniszter később, de most úgy van, hogy mindez egy napon történik.

Hitelátváltás: a bank és az állam is fizetne

Korábbi nyilatkozataiból tudjuk, a devizahiteleket forint alapú hitelekre váltatná át, de az nem lesz kötelező mindenki számára. Milyen árfolyamon történhet az átváltás? Ki viseli az átváltás terheit? Az állam, vagy a devizahiteles?

Két út van. Az egyik szerint – ez a mostani kormány álláspontja - az államnak semmilyen köze nincs a devizahitelesek problémájához. A másik a mi álláspontunk: mi azt mondjuk, hogy az állam, a bankrendszer, és a Magyar Nemzeti Bank közösen elengedték a devizahitelezést 2003 -2004 óta, tehát az államnak felelőssége van az ügyben. Azon gondolkodunk, hogy valamilyen módon követjük azt a török, európai uniós, dél-kelet ázsiai mintát, ahol a devizaalapú lakáshitelesek gondjainak megoldására alapokat hoztak létre, amelyek kivásárolták és nemzeti valutára váltották a bajba jutottak hitelét.

Ez a rossz bank, jó bank mintájára történne?

Pontosan. A rossz bank kivásárol vállalkozói hiteleket, és a bajba jutott lakástulajdonosok hitelét is. Hogy milyen árfolyamon, azt vizsgáljuk. Az elvi megközelítés az, hogy mind a három fél, az adós, a bank és az állam is vállaljon felelősséget az árfolyamkülönbségből, ami mondjuk az eredetileg 250 forintos euróárfolyam és az aktuális árfolyam között van. Természetesen nem mind a másfélmillió devizahitelesre terjedne ki a megoldás, hanem csak azokra, akik nem tudnak törleszteni.

A devizahitelesek azt tapasztalják, hogy ha gyenge a forint, akkor is jobban járnak a deviza alapú hitellel, mint a forinthitellel.

Akkor maradjanak a devizahitelnél. Elég nagy szórással azt mondja a bankrendszer, a különböző civilszervezetek, hogy 90 ezer és 300 ezer család között van ma a bajban lévő hitelfelvevők száma, akikre kiterjedhet ez a megoldás. 900 ezer család, másfél millió ember vett fel devizahitelt, de ezeknek csak egy része a lakáshitel, a mi konstrukciónk pedig csak ezekre vonatkozna. Aki gépkocsira, televízióra, külföldi utazásra vette fel a devizahitelt, annak nem nyitnánk ilyen lehetőséget.

Egyfelől a devizahiteleseket akarják védeni forintgyengülés esetén, másfelől viszont a gyengébb forint jót tesz az exportnak. Erről van szó?

Folytatás

ado.hu