Év végén, az adóbevallásban már nem kell nyilatkozatban kérni az adójóváírást, akkor már automatikusan jár a törvény szerint számított összeg. Ezért mindenkit azzal nyugtattak meg most márciusban, hogy aki nem kéri évközben, vagy csak részben kéri az adójóváírás adóelőlegnél történő figyelembevételét, annak az adóhatóság jövőre egy összegben visszautalja az adójóváírást. Viszont megérett a helyzet arra, hogy ismét okosabbak legyünk az adójóváírás számításával kapcsolatosan.

Mi az alapprobléma?

Most már tudjuk, hogy az évközben az adóelőlegnél figyelembe vett adójóváírás az esetek 90 százalékában nem egyezik meg az évvégi adóbevallásban érvényesíthető adójóváírással. Minden munkavállaló évvégén kap a munkáltatójától egy jövedelemigazolást. Ezt hívják M30-as igazolásnak.  Ezen a munkáltató többek között feltünteti az adójóváírásra jogosító hónapok számát, és az év közben figyelembe vett adójóváírás összegét. Aki elfogadja az APEH „segítségét” és a 0953-as személyi jövedelemadó nyomtatványkitöltő programjával készíti el az adóbevallását, az a következő problémával találkozik az adójóváírás sor (0953-B lap 30.) kitöltésénél.

A jövedelem adatok megadása után az adózó az M30-as igazolásról beírja a jogosultsági hónapok számát. Ezt követően a c) oszlopban megjelenik egy keretben pirossal egy összeg. Valójában ez az adójóváírás törvény szerint járó pontos összege. Aki elhiszi az APEH-nak, hogy nyomtatványkitöltő mindössze az elszámolható legnagyobb összeget számítja ki, de az adózó nyugodtan ennél kevesebbet is beírhat, az ebben az évben immár másodszor jár pórul az adójóváírás miatt.
Ha beírjuk a 30. sorba az M30-as lapon lévő összeget, akkor két dolog történhet. Ha nagyobb összeget írunk be, mint ami a keretben van, akkor az ellenőrző program hibát jelez. Ha viszont kevesebbet, akkor azt a nyomtatványkitöltő nem tekinti hibának. Magyarul, aki nem ismeri az adójóváírás év végi elszámolásának módját, az pórul jár.

Az APEH a kitöltési útmutatóval még rá is erősít erre. Idén bekerült egy mondat: „Fontos! Önnek lehetősége van a fentiek szerint kiszámított adójóváírás összegénél alacsonyabb összeget figyelembe venni, a bevallása kitöltésekor.Tájékoztatjuk, hogy ebben az esetben az adóhatóság egyeztetést kezdeményez Önnel az adójóváírás összegének tényleges nagyságáról.”

Ez a mondat köszönő viszonyban sincs a hatályos törvényekkel! Ehhez először is tudatosítani kell, hogy az adójóváírás nem adókedvezmény. A 0953-as bevallásban valójában háromszor kell adót számítani:

• először kiszámítja a program a számított adót: 27. sor.
• a számított adót csökkenti az adójóváírás és például a nyugdíj adója. Így kapjuk az összevont adóalap adóját: 34. sor.
• ezt követően számolhatjuk el az adókedvezményeket legfeljebb a 34. összegéig. Így kapjuk az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adót: 36. sor

Az adókedvezményeknél valóban van döntési lehetősége az adózónak, hogy igénybe veszi vagy nem az adókedvezményt. De ahogy a nyugdíj adójánál sincs mérlegelési lehetősége, úgy az adójóváírás összegénél sincs. Ezek mindegyike egy úgynevezett számított mező. A kitöltési útmutató mondata, miszerint „Önnek lehetősége van a fentiek szerint kiszámított adójóváírás összegénél alacsonyabb összeget figyelembe venni, a bevallása kitöltésekor” egyszerűen nem igaz! Nem jó dolog hazugságon kapni az adóhatóságot, mert az megrendítheti az adózói bizalmat. De sajnos itt még nincs vége a csúsztatásnak.

A kitöltési útmutató idevonatkozó második mondata: „Tájékoztatjuk, hogy ebben az esetben az adóhatóság egyeztetést kezdeményez Önnel az adójóváírás összegének tényleges nagyságáról.” sajnos, szintén nem igaz, mert a bevallás benyújtása után az adózónak már nincs lehetősége önellenőrzéssel kijavítani az adójóváírás összegét. Javítani ugyanis csak hibát lehet, de az adóhatóság nem tekinti hibának, ha az adózó saját maga kárára tévedve tér el a törvényi rendelkezéstől. Az a rész pedig, hogy az adóhatóság egyeztetni akar a törvénybe rögzített „adójóváírás összegének tényleges nagyságáról.” szerepzavarra utal, ugyanis a törvénytől való eltérésről, módosításról csak a parlamentnek van joga dönteni. Az adóhatóságnak csak arra van lehetősége, hogy végrehajtsa a jogszabályokat.

Önellenőrzés és az utólagos adómegállapítás

Az önellenőrzést akkor nyújthatja be az adózó, ha saját maga jött rá hibájára még az adóhatósági ellenőrzés előtt. Ha a hibára az adóhatóság jön rá, akkor az adóhiány megállapítása mellett, adóbírságot és késedelmi kamatot is kell fizetnünk. Az adózás rendjéről szóló törvény egyértelműen fogalmaz: „Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt önellenőrzéssel változtatná meg”. Amikor a kitöltési útmutatóban az adóhatóság pont azt írja le, hogy lehetőség van a kiszámított adójóváírásnál kevesebbet igénybe venni, ezzel kizárja az önellenőrzést.

De akkor miért kell zaklatni a magánszemélyt azzal, hogy még be is hívja az adóhatóság. És itt a kör bezárul. Ugyanis az adózás rendjéről szóló törvény egy másik rendelkezése szerint, ha az adóhatóság a bevallásban számítási hibát vagy elírást talál, akkor azt hivatalból ki KELL (!) javítania. Azzal, hogy nem tekinti hibának azt, ha az adózó saját kárára téved, mentesíti magát attól, hogy visszautalja az adózónak járó adójóváírást. De most még bevallás előtt vagyunk.

Mi a megoldás ebben a helyzetben?

A legegyszerűbb az lenne, ha a 0953-as nyomtatványkitöltő az adójóváírás összegét kiszámítaná ugyanúgy, mint a munkáltatók által használt M29-es nyomtatvány kitöltő programnál. Az M29-es nyomtatványkitöltővel a munkáltatók készítik el a személyi jövedelemadó bevallást. Míg a magasabb adózási ismeretekkel rendelkező bérszámfejtőkkel, könyvelőkkel nem meri eljátszani az APEH, hogy a törvényi előírásnál kevesebb adójóváírás is igénybe vehető, addig az APEH által adózási kérdésekben tudatlannak tekintett magánszeméllyel megteszi. Tehát több adót számíthat ki a 0953-as nyomtatványkitöltő, mint az M29-es nyomtatványkitöltő, pedig ugyanazon alapadatokból, ugyanolyan törvényi szabályozás alapján számolnak.