A tevékenységre jellemző kereset,(TJK) vagyis a Tjk nem egy újabb adónem, hanem egy cselesen összegyúrt, magasan adóztatott adóalap, amit az osztalékfizetésnél és járulékszámításnál kellene alkalmazni. A járulékalap szélesítése azonban ismét a jogszabály-idézgető propagandán múlik, a rendelkezést az érintettek könnyedén kikerülhetik, miközben árgus szemekkel figyelik, hogy az Alkotmánybíróság mit tesz az ügyben…

A pénzügyminiszter kifejezetten állt kiállt amellett, hogy az egymillió minimálbéres országát megváltoztassa és szélesítse, bővítse a járulékfizetés alapját. A szabályok azonban ismét hézagosak és kiskapukat kínálnak. A tevékenységre jellemző kereset (TJK) több sebből vérző, de mégis látványos próbálkozás. Az érintettek azon egyéni vállalkozók és társas vállalkozók (cégek tagjai), ahol van osztalékfizetés és a személyes közreműködés nem szüntethető meg. Ilyenek többek között az ügyvédi irodák, az egyéni ügyvédek, az egyéni orvosok, vagy olyan szerződött szakemberek, ahol a szerződésben előírták a közreműködésüket, vagy kénytelenek egyéni vállalkozóként működni (ők most már egyéni céggé alakulhatnak, ott már nem kötelező a közreműködés).

Mit tesz a többi vállalkozó? Megtehetik, hogy unkaviszonyra, megbízási viszonyra lépnek a cégükkel, ahelyett, hogy közreműködnének. Az egyéni vállalkozóknál ez nem működik, ők igyekeznek majd azt a joghézagot kihasználni, hogy a veszteségessé teszik az egyéni vállalkozásukat, persze mindezt lehetőleg legálisan.

A járulékfizetésnél is alkalmazni kell a TJK szabályait, itt azonban nagyon sok a félreértés a laikusok között. Szó sincs kötelező alkalmazásról, az a vállalkozó, társas vállalkozó valljon a TJK alapján járulékot, aki így dönt! Mindenki más vallhat minimálbér szerint!

A TJK alapvetően személyi jövedelemadó szabályokra vonatkozik, vagyis a közreműködő tagok és az egyéni vállalkozók osztalék szabályaira. Ezt azonban nem alkalmazzák eva és ekho alá tartozók. Ez azonban összekeveredhetett sokak fejében azzal, hogy megváltozott az a tb-szabály, ahol a korábbi minimálbér dupláját ajánlották a járulékminimum-alapjának. Ezekben az előírásokban szerepel az a fenyegetés is, miszerint fokozottabban ellenőrzi az APEH azokat a vállalkozásokat, ahol nem a javasolt szint szerint vallják a járulékokat.

A változás szerint 2010-től már nem a minimálbér dupláját, hanem éppen a TJK szerinti ajánlott limitet kell alkalmazni. Itt valóban alany az evás is, de csak ajánlás szintjén, a TJK-t egyáltalán nem kötelező alkalmaznia, ha akar, vallhat a minimálbér szerint. Ennek az utóbbi evásnak sincs az APEH vizsgálat kapcsán félnivalója, hiszen az eva által minden jövedelme legális, vajon miért is vallana több járulékot, ha ebből nem származik előnye? (Előny lehet, ha pl. a nyugdíjat fog hamarosan igényelni.) Az APEH egyébként nem is szokta az evásokat társadalombiztosítási járulék okán ellenőrizni, hiszen az esetükben ennek nem sok értelme lenne.

Az érintettek ügyeskedése korántsem hiábavaló, hiszen a gyakorlatból okulva a szabályokat a trükkökhöz lehet igazítani és finom-szabályozással utánamenni a kiskapuk bezárásának és a hézagos jogszabály befoldozásának. Az Alkotmánybíróság (AB) legutóbbi határozata azonban jelzi, hogy a jogalkotó ismét kifut az időből. Bár az ingatlanadó bevezetése is időszerű lett volna, az elkapkodott és a felkészületlen hatósági háttér miatt minden megállapítási, nyilvántartási feladatot az adózóra hárító jogszabályt az AB ismét megsemmisítheti. Hivatkozásában éppen az lehet az érdemi elem, hogy ismét túl sok kockázatot nyitott ki a jogszabály és az adóbevallást így nem biztos, hogy a megfelelő összeggel fogják tudni az érintettek kitölteni és benyújtani.

Folytatás

adozona.hu