A 2010-es év elképesztő mennyiségű szabály változását hozta a társasági adó terén is. Ismertetjük az összes érdemi változást, fontosabb témakörönként.

Adókulcsok
• A társasági adó kulcsa 16-ról 19 százalékra emelkedik, egyidejűleg megszűnt a 4 százalékos különadó.

Offshore és ingatlan miatti adóztatás

• Az off-shore cégek magyar társasági adóalanyokká váltak, ha kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat kapnak, belföldi személytől, vagy külföldi vállalkozótól. A számukra kifizetendő ilyen összegből 30 százalékos adót kell visszatartani.
• Társasági adóalannyá vált az ingatlant (75 százalékos mérlegfőösszegrész esetén) tulajdonoló magyar (nem tőzsdei) cég külföldi (nem magánszemély) tulajdonosa, ha részesedését eladta (kivonta) és a rá vonatkozó kettős adóztatást kizáró egyezmény ismeri az ingatlan helye szerinti adó részesedés-eladásra vonatkozó esetét. Az érintett tulajdonos legelőször 2011.08.31-ig nyilatkozik, hogy alanynak minősül-e, ha igen, akkor 2011.11.20-án vallja be a magyar társasági adót (ha az részesedést eladta, kivonta). Ha a nyilatkozat elmarad és az adót (19%) nem fizetik meg, azért egyetemlegesen a magyar cég felel.
• Megadóztatnák az ellenőrzött külföldi társaság (CFC) fel nem osztott nyereségét, ha azok nem bírnak valódi gazdasági jelenléttel az országukban. A szándék szerint nemcsak off-shore, de a veszteséges, vagy akár a nyereséges tagországbeli cégről is lehet szó, ha a 19 százalékos magyar társasági adó kétharmadával kisebb kulccsal fizet adót (12,67 százalék). Az adót a fel nem osztott nyereségből arra a tagra jutó rész alapján kell fizetni, amelyik legalább 25 százalékos tulajdoni részesedésű és ezt a tagot nem tulajdonolja más 10 százalékos részesedésű magyar tulajdonos. A valódi gazdasági jelenlét ellenőrizhetősége, a fel nem osztott osztalék megállapíthatósága, így a szabály betarthatósága, kétséges, így alkotmányossága sem biztosított.

Adóalap-korrekcióra bevezetett enyhítő szabályok

• A fejlesztési tartalék feloldására 4 év helyett 6 év áll rendelkezésre (2009.01.01-től visszamenőlegesen)
• Enyhült (20 százaléknyi részre) az éven belüli behajthatatlan követelés elszámolhatósága. (2009.01.01-től)
• Hitelezési veszteség nem adóalap-növelő tétel, kivéve, ha az kapcsolt magánszemélytől eredt.
• A veszteségelhatárolása bármely rendeltetésszerű joggyakorlás esetén él, APEH engedély nélkül is.
• A bejelentett részesedés immár bármilyen (minimum) 30 százalékos mérték esetén is bejelenthető, és ha legalább 1 év eltelik a megszerzésétől, akkor az eladásakor az árfolyamnyereség csökkenti a társasági adó alapját.
• Új kedvezmény a műemlék felújításra fordított értéknövelő beruházás összege.

Szigorítások, megszűnő adókedvezmények, adóalap-növelő tételek

• A reprezentáció és az üzleti ajándék – társasági adó alanyoknál, alsó korlát nélkül – adóalap-növelő tétel lett.

Folytatás

adozona.hu