1. Dupla minimálbér helyett tevékenységre jellemző kereset

Legalább a „tevékenységre jellemző kereset” után kell a vállalkozónak a járulékait megfizetnie, a korábbi dupla minimálbér helyett. Hogy mennyi is az a „tevékenységre jellemző kereset”, arról konkrét számok nincsenek, az állam háromféle számítási módszert engedélyez. Mindez praktikusan azt is jelentheti, hogy a járulékcsökkentés ellenére a vállalkozó 2010-ben jóval több járulékot fizet majd, mint korábban. A számítási módokról, s az új szabályozás szülte problémahalmazról részletesen írtunk több korábbi cikkünkben.

2. Egyszerre nőnek és csökkennek az szja kulcsok

Első megközelítésben a kulcsok csökkennek, az alsó 18-ról 17, a felső 36-ról 32 százalékra. Csakhogy az új kulcsok már a munkaadói járulékkal növelt adóalapra (alias szuperbruttó) vonatkoznak.

Valójában tehát nagyobbak lesznek az adókulcsok, mint idén, ha visszavetítjük azokat a bruttó bérre. Az alsó kulcs (visszavetítve) 20,91, a felső 40,64 százalék lesz. S mégis kevesebb adót kell fizetni – különösen az átlagbér közelében - a megváltozott adójóváírás és az eltolt sávhatár miatt.

3. Bruttó 100 ezernél csak nettó 170 forint a többlet

Csúnya meglepetés éri majd azokat, akik az adóváltozás nyomán komoly nettóbér-növekedésre számítanak, ám csak szerény a jövedelmük. Minimális növekményt könyvelhetnek csak el: például bruttó 100 ezer forintnál 170 forintot.

Márpedig a szerény jövedelműek alkotják a többséget: a kormányzat által használt statisztikák szerint a versenyszférában havi bruttó 160 ezer forint alatt keres a munkavállalók több mint 60 százaléka, s nekik is csaknem felük bruttó 100 ezer forint alatt.

Az átlagbér környékén a nettóbér-emelkedés valóban jelentős, ám az átlag a sokaságnak csak az egyik, s nem is mindig a legtöbbet mondó jellemzője – amint arra majd a januári bérük sokakat emlékeztet majd.

4. Agyonütött hidegétkezési jegyek

 

Folytatás

fn.hu