A korlátolt felelősségű társaság olyan társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben meghatározott egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki.

A korlátolt felelősségű társaság szervezete

A korlátolt felelősségű társaságnak két általánosan kötelező szervezeti egysége van. Az egyik a taggyűlés, vagyis a tagok összességének ügydöntő testülete, amely a társaság legfőbb döntéshozó szerve, a másik pedig az ügyvezető (vagy több személy megválasztása esetén: ügyvezetők), aki(k) a társaság képviseletét látja (látják) el, valamint intézi(k) a társaság ügyeit. Ezen kívül az esetek többségében felügyelő bizottságot és könyvvizsgálót is választanak, bár ez nem minden esetben szükséges.

A taggyűlés

A taggyűlés - mint a korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve - dönthet mindazokban a kérdésekben, amelyeket a törvény kifejezetten a taggyűlés hatáskörébe utal:

1. a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést;
2. pótbefizetés elrendelése és visszatérítése;
3. osztalékelőleg fizetésének elhatározása;

elővásárlási jog gyakorlása a társaság által;

az elővásárlásra jogosult személy kijelölése;

üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása;

eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről;

1. üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése;
2. a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat;
3. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, viszszahívása és díjazásának megállapítása;
4. a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
5. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával , illetve élettársával köt;
6. a tagok, az ügyvezetők, a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése;
7. a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése;
8. az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása;
9. a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása;
10. a társasági szerződés módosítása;
11. a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása;
12. törzstőkeemelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása;
13. törzstőkeemelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése;
14. törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása;
15. törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása;
16. mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

A taggyűlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni.

A taggyűlésen a korlátolt felelősségű társaság tagjai személyesen, illetőleg - közokiratba, illetőleg teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással - meghatalmazott képviselőjük útján vehetnek részt. Nem lehet meghatalmazott az ügyvezető, a cégvezető, a felügyelőbizottság tagja, valamint a könyvvizsgáló.

A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele, vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat.

A társasági szerződés rendelkezhet a taggyűlés olyan módon történő megtartásáról is, hogy a tagok a taggyűlésen nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem a társasági szerződésben foglaltak szerint, erre alkalmas, a tagok közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt. A taggyűlés ilyen módon történő megtartása esetén nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé a taggyűlésen részt vevők személyének megállapítását. A társasági szerződés kizárhatja a taggyűlés elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével történő megtartásának lehetőségét, illetve meghatározhatja azokat a kérdéseket, amelyek ilyen módon nem tárgyalhatók. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott taggyűlésen elhangzottakat és a hozott határozatokat hiteles módon, úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen. Ha a taggyűlésen hozott határozatot be kell nyújtani a cégbírósághoz, a felvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető hitelesít.

Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, a tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak a taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. A társasági szerződés előírhatja, hogy a tagok meghatározott hányadának vagy bármely tagnak a kérésére össze kell hívni a taggyűlést a határozattervezet megtárgyalására.

A taggyűlést - ha a 2006. évi IV. tv. (a továbbiakban: Gt.), vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik - az ügyvezető (ügyvezetők) hívhatja össze . Az ügyvezető 30 napon belül köteles összehívni a taggyűlést, ha az ügyvezetők száma a társasági szerződésben meghatározott létszám alá csökken.

Ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője a taggyűlést bármelyik tag összehívhatja. Ha erre a változás bekövetkeztétől számított 30 napon belül nem került sor, vagy az nem lehetséges, akkor a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság hívja össze.

Az ügyvezető

A társaság ügyeinek intézését és a társaság törvényes képviseletét a tagok közül vagy harmadik személyek köréből a taggyűlés által választott egy vagy több ügyvezető látja el. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy valamennyi tag jogosult az ügyintézésre és képviseletre; ilyenkor őket kell ügyvezetőknek tekinteni, amennyiben megfelelnek a vezetői tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezéseknek.

Az üzletvezető feladata a tagnyilvántartás (tagjegyzék) vezetése . Az ügyvezető köteles a tagjegyzéket, illetve - az adatok változása esetén - a módosított tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani.

Ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben kijelölni. Ha a társasági szerződésben a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok (részvényesek) nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselőt öt évre megválasztottnak kell tekinteni, kivéve, ha a gazdasági társaság ennél rövidebb időtartamra jött létre.

A felügyelő bizottság

A korlátolt felelősségű társaság akkor köteles felügyelő bizottságot létrehozni, ha

azt törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel előírja; vagy

a Gt. a munkavállalókat megillető ellenőrzési jogok gyakorlása érdekében így rendelkezik.

A Gt. szerint, ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja, a munkavállalók - az üzemi tanácsnak a társaság ügyvezetésével kötött eltérő megállapodása hiányában - jogosultak részt venni a gazdasági társaság működésének ellenőrzésében. Ebben az esetben a felügyelőbizottság tagjainak egyharmada a munkavállalók képviselőiből áll. Ha a tagok számának egyharmada tört számot eredményez, a felügyelőbizottság tagjainak számát a munkavállalókra kedvezőbb módon kell megállapítani.

A könyvvizsgáló

A gazdasági társaság legfőbb szerve által választott könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről.

Ha a számviteli törvény a gazdasági társaság számára a könyvvizsgálati szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teszi, vagy azt a gazdasági társaság társasági szerződése egyébként előírja, a gazdasági társaság legfőbb szerve megválasztja a társaság könyvvizsgálóját és meghatározza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát. A felsoroltakon kívül is kötelező a könyvvizsgáló választása, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében előírja.

Kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat a Számviteli törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg. Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg az 50 millió forintot.

Felelősségi viszonyok

A társaság teljes felelősséggel - egész vagyonával - tartozik tartozásaiért a hitelezők felé. A tagok felelőssége ezzel szemben korlátozott, mert - bizonyos törvényi kivételektől eltekintve - csak törzsbetétjük összegéig tartoznak helyt állni a társasággal szembeni követelésekért.

A tag a társasággal szemben felel a törzsbetét szolgáltatásáért, az esetlegesen a társasági szerződésben előirt pótbefizetések és vállalt mellékszolgáltatások teljesítéséért.

A mellékszolgáltatás

A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatatás (mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által - nem választott tisztségviselőként - végzett személyes közreműködés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon alapul. A mellékszolgáltatásért ellenérték jár Az üzletrész átruházása a mellékszolgáltatási kötelezettséget megszünteti, kivéve, ha azt az üzletrész megszerzője a társaság hozzájárulásával átvállalja.

Az üzletrész

A társaság tagjainak a társaság közös vagyonából őket megillető hányadrészt, illetve a tagokat a társasággal szemben megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket az üzletrész testesíti meg. A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik. Az azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek, azonban a társasági szerződés egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel. Minden tagnak csak egy üzletrésze van, így ha egy tag egy másik üzletrészt is megszerez, akkor eredeti üzletrésze a másik üzletrésszel megnövekszik . Egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet, akik a társasággal szemben egy tagnak számítanak, jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolhatják, a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.

Üzletrész átruházása esetén vevőként szerepelhet a társaság másik tagja, maga a társaság vagy kívülálló személy. Az üzletrész a társaság tagjaira - a társaság saját üzletrészét kivéve - szabadon átruházható. A társasági szerződésben a tagok egymásnak elővásárlási jogot biztosíthatnak, illetve az üzletrész harmadik személyre történő átruházását egyéb módon korlátozhatják vagy feltételhez köthetik. A tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre - ha azt a társasági szerződés nem zárja ki vagy nem korlátozza - elővásárlási jog illeti meg. Ha a tag a vele közölt vételi ajánlat bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kívánt élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított 30 nap.

Saját üzletrész

A társaság a saját üzletrészét a törzstőkén felüli vagyonából vásárolhatja meg. Csak azok az üzletrészek vásárolhatók meg, amelyekre a törzsbetétek teljes összegét befizették, illetőleg teljesítették. Elviekben nem kizárt, hogy a kft. saját üzletrészeit teljes egészében megvásárolja.

Tilos a saját üzletrész megvásárlása, ha a társaság osztalék fizetéséről sem határozhatna.

A társaság tulajdonába került saját üzletrész után a társaság szavazati jogot nem gyakorolhat, ezen üzletrészt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

A saját üzletrészt - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni vagy azt a tagoknak - törzsbetéteik arányában - térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni.

A törzstőke változásai

A törzstőke felemelésének két formája van. Az első esetben a törzstőke felemelése új törzsbetétek szolgáltatásával történik (vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával). Erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a tagok valamennyi korábbi törzsbetétet teljes egészében szolgáltattak. . A másik lehetőség a törzstőkén felüli vagyonból történő törzstőke felemelés.

A törzstőke felemeléséről a taggyűlés jogosult dönteni a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával, azzal, hogy a tőkeemeléshez - ha a társasági szerződés szigorúbb rendelkezést nem tartalmaz - egyszerű szótöbbséggel meghozott határozat elégséges.

A törzstőke leszállításának előfeltétele, hogy a leszállítás ellenére sem lehet a törzstőke kevesebb 500.000 forintnál. Lehetőség van a veszteség értékével csökkenteni a törzstőkét, vagy a törzsbetét meghatározott hányadának visszafizetésével is sor kerülhet a törzstőke leszállítására . Bizonyos esetekben a társasági törvény teszi kötelezővé a törzstőke leszállítását. Ilyen eset például az üzletrész bevonása.

Az ügyvezető a törzstőke leszállítását elhatározó taggyűlési határozat meghozatalát követő 30 napon belül köteles a taggyűlési határozatról szóló közleményt a cégbíróságnak megküldeni, egyidejűleg intézkedni a tőkeleszállításról hozott döntés Cégközlönyben történő kétszer egymás utáni közzétételéről, akként, hogy a két közzététel között legalább 30 napnak kell eltelnie. A hirdetményben fel kell tüntetni a döntés tartalmát, valamint fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy a hirdetmény első alkalommal történt közzétételét megelőzően keletkezett és ezen időpontig esedékessé nem vált követeléseik után - a törvényben meghatározott kivételekkel - biztosítékra tarthatnak igényt. Az ismert hitelezőket a társaság közvetlenül is köteles értesíteni. A hitelezők a hirdetmény utolsó közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül jogosultak bejelenteni, ha a társaság törzstőkéjének leszállításával összefüggésben biztosítékra tartanak igényt. Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha a törzstőke-leszállításhoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal - jogszabály rendelkezése vagy szerződés alapján - már rendelkezik, vagy ha a társaság pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel a biztosítékadás indokolatlan.

A korlátolt felelősségű társaság megszűnése

Ha a társaság tagjainak száma 1 főre csökken, akkor a társaság nem szűnik meg, hanem egyszemélyes társaságként tovább működik. Amennyiben a társaság legkésőbb egy éven belül nem jelent be új tagot, akkor a korábbi társasági szerződést alapító okirattá kell módosítani . A kft. megszűnéséhez egyébiránt a taggyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatára van szükség.

A kft. jogutódlással vagy jogutód nélkül szűnhet meg.

Jogutóddal szűnik meg a társaság társasági formaváltás, egyesülés és szétválás (a továbbiakban együtt: átalakulás) esetén. Társasági formaváltásnak számít, ha a gazdasági társaság egyetemes jogutódlással más gazdasági társasági formát választ (például átalakul részvénytársasággá).

A korlátolt felelősségű társaság jogutód nélküli megszűnésének esetei:

1. a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult;
2. a taggyűlés elhatározza jogutód nélküli, avagy jogutódlással történő megszűnését (átalakulását);
3. a cégbíróság a törvényben meghatározott okok miatt megszünteti a társaságot;
4. a bíróság felszámolási eljárás során megszűnteti.

A korlátolt felelősségű társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg Ezt követően lehet a társaság vagyonát felosztani.
Forrás: Magyarország.hu

(2009.01.30)